TULAJDONOSKÉNT VEZESD AZ ÉLETED ÉS A CÉGEDET! 

Naponta találkozom azzal az elterjedt gyakorlattal, amiről bizton állítom, hogy az egyik legalapvetőbb oka annak, ami miatt valaki küszködik az életében és a vállalkozásában.

Ez egy olyan probléma, amelyet csak nagyon kevesen vesznek észre, és mégis ez okozza a legtöbb erőfeszítést, lehengereltséget és azt a sziklaszilárd meggyőződést, hogy az “élet nagyon nehéz”.

Az a helyzet, hogy ez egyre jobban így is lesz akkor, amikor valaki cégtulajdonosként következőképpen működik az életében és/ vagy a cégében:

Ő maga abban a legfantasztikusabb dolgozói szerepben van, aki a legnagyobb teljesítményt végzi el a csapatában nap mint nap (bármilyen csapatban, legyen az akár család), hatalmas erőfeszítést beletéve, másoknak megmutatva, hogy igenis Ő a legtökéletesebb dolgozó.

Ezzel önmagában nem is lenne semmi baj.

DE! Közben ez a dolgozói szerep olyan szinten leköti a vezetői figyelmét és az energiáit, hogy nem jut már erő arra, hogy Tulajdonosi szerepben vezessen, álmodjon, tervezzen a cégében és az életében.

Ki látott már sikeres életet, céget, csapatot igazi Vezető nélkül megvalósulni?

Én nem.

Lehet, hogy aki a fentiekben leírt módon működik, most arra gondol: “András, menj a francba! Agyon dolgozom magam, te meg itt csesztetsz.”

Én személy szerint teljesen megértem azt, aki most ezt érzi.

Ugyanis ugyanebben a cipőben jártam évtizedekig.

Egészen addig a pontig, amíg fel nem vettem a Tulajdonosi és Vezetői szerepet, egy rémálom volt az életem és a cégeim belső csapat légköre.

Egyszerűen nem tudtam megfelelni a “fantasztikus dolgozói” szerepben annak a felelősségnek, amit egy Tulajdonosi és Vezetői szerep felelőssége megkövetel.

De megtörtént a csoda.

EGY PONTON ELDÖNTÖTTEM, HOGY ONNANTÓL KEZDVE TULAJDONOS VEZETŐ VAGYOK!

Egy Tulajdonos vezető önmagában sokkal több felelősséget tud felvállalni, ezáltal még sokkal több munkát tud elvégezni, anélkül, hogy több időt dolgozna. Így volt ez nálam is.

A dolgok pedig elkezdtek kisimulni az életemben és a cégeimben.

Hihetetlen?

Az.

Próbáld ki magad, ha nem hiszel nekem!

Keress meg nyugodtan, ha segítség kell hozzá!

Barátsággal: 

Bacsa András 

+36309365092 

NE CSAPD BE MAGADAT ÉS A CSAPATODAT!

Azt a furcsaságot figyeltem meg több vállalkozásban, hogy a tulajdonosok, vezetők azt az illúziót keltik, hogy a cégük rendszer szerint működik.

Ezt arra alapozzák, hogy előfizetnek különböző vállalatirányítási rendszerekre, és szoftverekre, de ezek a különböző rendszerek egyáltalán nincsenek szimbiózisba hozva egymással és a munkatársakkal.

Sőt ami a legfontosabb része minden rendszernek – a munkatársak – nincsenek jól
kiképezve ezekre, illetve arra, hogy a munkakörük ellátásához hogyan kell használniuk.
Így az egész egy kesze-kusza, zavaros és félig halott dolog lesz a cégben.

Közben a vezető azon mérgelődik, hogy hiába fizet ki méregdrága összegeket a különböző vállalatirányítási és egyéb szoftverekre, mert a csapattagok mégsem, vagy nem jól használják azokat. A lényeget azonban sokszor nem veszi észre.

Mégpedig azt, hogy a kulcs, azaz a munkatársak stabil és gondos kiképzésének hiánya,
illetve időnkénti újra képzésének a hiánya okozza az igazi problémát.

Az a cégvezető, aki azt gondolja, hogy a digitális technológia bevezetése már azt jelenti,
hogy rendszere van a vállalkozásában, bizony nagyot téved.

Mesterséges intelligencia ide vagy oda, digitalizáció ide vagy oda, az emberi tényezőt sosem szabad kihagyni, mert a gépeket működtető profi, szakértő munkatársak nélkül
nincs csapat és nincs rendszer.

Olyan ez, mint amikor egy versenyautóhoz van egy szuper motor rendszer, van egy
szuper váltó rendszer, van egy szuper karosszéria, szuper villamossági rendszer stb.
Ezek mindegyike külön-külön egy tökéletesen működő, méregdrága rendszer, de az autóban nincsenek összeoptimalizálva, nincsenek szimbiózisban.

Vajon lesz-e ebből egy ténylegesen hatékonyan működő versenyautó?
Sosem!

Ugyanakkor ide jön még egy kulcs dolog!

Amikor egy amatőr, ügyetlen sofőrt ültetünk be egy ilyen tökéletes versenyautó
rendszerbe, akkor azonnal egy totális csőd lesz az egész.
Csakis egy profi sofőr tudja szakértő módon alkalmazni a versenyautó teljes rendszerét,
csakis ő képes kihozni belőle olyan dolgokat is, ami sokszor lehetetlennek tűnik.

Így egy cégtulajdonos, vezető sokszor csak egy illúziót kerget, bármennyire jól hangzik is,
hogy ő egy rendszert működtet.

Egy profi rendszer csakis a csapattagok profi képzésével, fejlesztésével érhető el. A
legdrágább rendszer sem ér egy fabatkát sem, ha amatőr, a munkakörét és a munkafolyamatait nem profi módon ismerő és alkalmazó munkatársak működtetik.

Barátsággal:
Bacsa András
+36 30 936 5092

NE A KÁOSZT KEZELD, HANEM A RENDET! AVAGY AKI FOLYAMATOSAN ÖRDÖGÖT FEST A FALRA, AZ MEG IS KAPJA.

Gyakran előfordul amikor vállalkozókkal beszélek, és rákérdezek arra, hogyan mennek a
dolgaik, akkor azt válaszolják elgyötörten, hogy kezelik káoszt a cégükben és az életükben. Ez
egy olyan tipikus szófordulata a cégtulajdonosoknak és ügyvezetőknek, ami sajnos beleívódik a gondolkodásukba, és így a mindennapi működésükbe is.

A helyzet az, hogy amikor valaki a negatív dolgokra fókuszál, és azt erősíti, akkor pont ezek az
utált negatív dolgok fognak észrevétlenül is megerősödni, illetve a negatív hatásuk biztosan nem marad észrevétlen. Pont ilyen dolog az, amikor valaki azt erősíti, hogy a káoszt kezeli.

Én igyekszem azt a nézőpontot adni a vezetőknek, hogy érdemesebb arra helyezni a fókuszt, ami pozitív, és egyszerűen úgy hozzáállniuk a dolgokhoz, hogy ne a káosz kezelésére tegyék a hangsúlyt.

Tegyék arra a figyelmet, hogy a rendet akarják kezelni és létrehozni!

Mert amíg a káosz – azaz a rendetlenség – negatív, addig a rend kezelése nagyon is pozitív dolog.

Amikor valaki arra koncentrál, hogy lépésről lépésre a rend és a rendezettség létrehozásán szorgoskodik, az egy óriási belső erőt szabadít fel benne. Ez teljesen világos, hiszen a rend az pozitív energiát teremt.

A káosz kezelése pedig egyre csak leköti a belső erőforrásait, folyamatos lehengereltség érzését adja, ami pedig folyamatos hatás helyzetet teremt a vezető számára. Természetesen ennek a gondolkodásnak a felvétele is rengeteg önfegyelmet és tudatosságot követel meg, de a hatása elképesztően pozitív lesz, amit csak a gyakorlatban tapasztalhatunk meg.

Határozottan állítom, hogy nagyon megéri erre odafigyelni, és amikor  a környezetünkben másoknál tapasztaljuk a fenti negatív hozzáállást, akkor segítsünk neki is felhívni rá a figyelmet. Különösen akkor, ha ez a saját cégünkben történik.

Erre is pont igaz, hogy mindig a fejétől bűzlik a hal, és amikor egy csapatban a cégtulajdonos,
ügyvezető felveszi a fenti pozitív gondolkodásmódot, akkor ez a többieknél is tovább fog
másolódni, de amennyiben a folyamatos negatív káosz kezelés jellemzi a vezető gondolkodását, akkor ez fogja jellemezni a csapattagokat is.

Így a falra festett ördög meg fog jelenni, sőt, el sem fog tűnni, és kínkeserves lesz a cégben
dolgozni, és egy ilyen csapatban létezni.

Ne felejtsük azt sem el, hogy ráadásul a jó kvalitású munkatársaknak szükségük van rendre és biztonságra, hogy magas eredményeket tudjanak nyújtani, így a káoszos, bizonytalan légkörű csapatból menekülni fognak.

Barátsággal:
Bacsa András
+36309365092

NE BÚJ MÁSOK SZEMÉLYISÉGÉBE!

Van egy furcsa elképzelés az emberekben, ami teljesen mindennapossá vált a társadalomban. Arra vágynak, hogy bárcsak olyanok lehetnének, mint XY, azaz valaki más. Egy olyan személy életére áhítoznak, aki egy ideált testesít meg számukra. Ha ezt valaki tényleg meg akarná valósítani, akkor neki teljesen olyanná kellene válnia, mint annak a bizonyos másik embernek a személyisége.

Fel kellene vennie a másik személy élethelyzetét, körülményeit, viselkedését, de ugyanúgy a
fájdalmait és kudarcait is, nem csak a sikerességét. Nem akarok belemenni ennek a mentális hatásaiba, de gondolj csak bele egy picit!

Amikor valaki elkezdi felvenni egy általa idealizált személy viselkedését, tulajdonságait, és akár a külső megjelenését is, akkor valójában ő már az a másik személy lesz. Ezzel pedig elveszíti az értékrendjét, azaz elveszíti önmagát!

Én abban hiszek, hogy meg kell találnunk a saját értékrendünk szerinti optimális működési és viselkedési módot, illetve megjelenést, amin aztán folyamatosan tovább korrigálhatunk és javíthatunk.

Más emberek utánozása helyett inkább keresd meg és erősítsd meg azt, ami téged igazán sikeressé és boldoggá tehet.
Azt, ami önazonos.

Talán még sosem ültél le azért, hogy megvizsgáld, mit vársz el magadtól és milyen módon akarod azt elérni. Amikor ezt megteszed és ténylegesen írásban kidolgozod, akkor megteremted azt az ideált, aki teljesen te vagy.

Innentől kezdve képes leszel úgy kontrollálni és irányítani a viselkedésedet és a tevékenységeidet., hogy megtartod a saját belső értékrendedet. Ahhoz pedig, hogy ezt folyamatosan fenn is tartsd, irányelveket kell lefektetned, amik a saját működési szabályaid lesznek, és segítenek abban, hogy hosszú távon, stabilan megtartsd ezt az önazonosságot.

A legjobb, ha le is írod ezeket az irányelveket. Biztos vagyok benne, hogy ez a kidolgozás hatalmas mértékben meg fogja emelni a saját magaddal szembeni önértékelésedet és önbecsülésedet.

Barátsággal:
Bacsa András

+36309365092 

A SIKERHEZ NE VÁRJ SZUPERHŐSRE

Sokszor hallottam már, hogy “az élet egy bonyolult és veszélyes hely.” Ez így igaz. Legalábbis abban az esetben, ha valaki ezt gondolja igaznak. Vannak viszont többen, akik más nézőpontot vallanak. Nekik is igazuk van. A két elgondolás között az egyetlen különbség a döntés és a meggyőződés.

Ezért a legfontosabb mindig az, hogy te hogyan vélekedsz valamiről? Szerencsére bármennyire is negatív bárkinek a jelenlegi elgondolása, van számára egy jó hírem: bármikor joga van ezt a véleményt megváltoztatni. Akár most azonnal.

Dönthetsz most úgy is, hogy te leszel a saját életed szuperhőse. A rossz hírem az, hogy más úgysem lesz az helyetted. Ehhez persze szükség van egy jó adag bátorságra és kitartásra. Az is fontos, hogy ne csak görcsös erőfeszítést használj az életedben, hanem főleg okos eszközöket. Ezek az eszközök gyakran nagyon egyszerűek, és sokan éppen azért nem használják, mert túl kézenfekvőnek tűnnek.

Inkább halogatnak. Halogatnak és ezzel egyre mélyebbre süllyednek, mert ők maguk teszik a saját életüket szövevényessé ezáltal.
“Az élet túl bonyolult” közhelyet sokszor hallani. Még ha így is lenne, a megoldásoknak egyáltalán nem kell bonyolultnak lenniük. Vannak nagyon egyszerű, ám rendkívül hatékony probléma megoldási eszközök is.

Mi lenne, ha most egyszerűen összeírnád az összes olyan területet, helyzetet és dolgot ahol, vagy amit halogatsz? Csinálj róluk egy listát! Ez ugye nem bonyolult? Aztán eldöntheted ezekről, hogy mik fontosak, és így melyiket kell sürgősen kezelned. Aztán csak beszámoznád őket, és elkezdenéd az elsővel, és azt megcsinálnád. Ugye ez sem bonyolult? Aztán csak mennél tovább sorban, lépésről lépésre a listán.

Ez egy pofon egyszerű eszköz.
(Figyelem, az egyszerű szónak egyáltalán nem az a jelentése vagy a szinonimája, hogy könnyű! Ezt sokan összekeverik.) Az egyetlen, ami itt gond lehet, az az önfegyelem. Nem a bonyolultság okozza a legtöbb problémát, amikor valaki halogat, hanem a következetesség és a fegyelmezett hozzáállás hiánya.

A saját életedet neked kell sikerre vinned és úgy gondolom, hogy ez a legkevesebb, amit meg kell tenned magadért. Ne hagyd, hogy a félelmeid irányítsanak! Lehetőleg olyan döntéseket hozz, amik hosszú távon hasznosnak látszanak az életed egészét illetően. Ne engedj a rövid távú csábításoknak! Kezdd el jó irányba vinni a dolgokat!

Barátsággal:
Bacsa András

SEMMIT NEM FOGSZ ELÉRNI, AMI A KOMFORTZÓNÁDON KÍVÜL VAN.

A fenti gondolat a magyarázat arra, hogy miért nem kapja meg valaki azt, amire vágyik, ami után sóvárog. Amikor megvizsgálod, hogy azok a dolgok vagy eredmények, amikkel rendelkezel vagy amiket elértél, miért lettek a tiéd, azt láthatod, hogy vagy azért, mert már eleve a komfortzónádon belül estek, vagy azért, mert hajlandó voltál átlépni, áttörni ennek a zónának a határát, és így megszerezni azt, amit akartál.
 
DE! Sosem lesz a tiéd az a dolog vagy eredmény, ami meghaladja a komfortzónádat.
A sikert a sikertelenségtől az választja el, hogy egy személy hajlandó-e arra, hogy átlépje a saját komfortzónájának a határait. Akiben benne van a szándék és kitartás, hogy önfegyelemmel átrángassa saját magát ezeken a korlátokon, ő ezzel szabadjára engedi a saját képességeit, és bármit képes lesz elérni, amit szeretne.
 
Aki most arra gondol, hogy ez csak egy kamu motivációs duma, neki tudnia kell, hogy pontosan ez a gondolata az indok saját maga számára ahhoz, hogy ő miért ne menjen neki felgyűrt ingujjal a saját komfortzónája áttörésének. Ő ezzel állítja meg önmagát.
Ez annak az önigazolása, hogy miért ne kelljen neki kemény áldozatokat meghoznia, hogy elérhesse és birtokolhassa azokat az álmokat, célokat, eredményeket, amikre vágyik.
 
A vágy önmagában csak reménykedés, amely sosem fog megvalósulni, ha nincs mögötte tényleges hajlandóság és tiszta szándék, amely egyben párosul a kitartó, következetes és fegyelmezett cselekvéssel. 
Illetve azzal a hajlandósággal, hogy lépésről lépésre, napról napra egyre kijjebb toljuk a saját komfortzónánk határait.
 
Ehhez persze meg kell változtatnunk az addigi gondolkodásunk, az addigi működésünk és cselekvésünk, mert ezek az automatikus gondolkodási és viselkedési sémák, minták okozzák azokat a korlátokat, amik miatt sosem fogjuk elérni azt, amit akarunk.
Így sosem fogunk rendelkezni azzal, amire vágyunk, illetve nem fogjuk elérni azokat az eredményeket, amiket birtokolni akarunk. 
 
MINDEN, AMIRE VÁGYSZ, DE NEM A TIED, CSAKIS A SAJÁT KOMFORTZÓNÁDON KÍVÜL TALÁLHATÓ.
Bontsd le ezeket a korlátokat, és szabadítsd fel az álmaidat és önmagadat!
 
Barátsággal:
Bacsa András

CSESZHETJÜK, HA NEM TUDJUK, HOGY MI A BELSŐ HAJTÓ CÉLUNK. 

Biztosan ismerősen csengenek a következő mondatok. “Nincsen meg a célom.” vagy “Már megvalósítottam, amit akartam, belefásultam, és nem találok újabb célt.” 
 
Valójában mit is értünk azon a néha álomszerűen és ködösen hangzó dolgon, hogy Cél?
 
Amíg ezt valaki nem tisztázta le, addig egy teljes életet tölthet zűrzavarban, kétségekben és önmarcangolásban. Pedig csak egyszerűen utána kellene nézni és megérteni, hogy mi is az, ami után sóvárognak, vágyakoznak, küzdenek az emberek, és amiért képesek egy tejes életet vagy akár vagyont is feláldozni, hogy keressék, kutassák azt a sokszor megfoghatatlannak tűnő dolgot, amit Célnak nevezünk.
 
A következő pár gondolat ebben nyújthat segítséget.
 
Azt mindenki tudja, hogy a “csap” szónak vannak olyan teljesen eltérő jelentései, amelyeket ha összekevernénk, és rossz értelemben használnánk, akkor ennek zűrzavaros és kellemetlen eredményi lennének különböző helyzetekben.
 
A “cél” szónak szintén vannak olyan eltérő jelentései, amiket sajnos sokan teljesen összekevernek, és ez nagy nehézségeket okoz a boldogulásukban legyen az magánélet, üzlet vagy karrier.
 
Az angol nyelvben van két olyan eltérő szó a “cél” meghatározására, amelyek totál különböző szavak, és megmutatják, hogy két különböző fogalmi jelentésről beszélünk. Amikor ezzel valaki nincs tisztában, akkor bizony bajba kerülhet.
 
Az első szó a “cél” fogalmára angolul a “purpose”. 
Ez a szó azt a belülről jövő hajtóerőt, indíttatást, elhivatottságot és belső motivációt jelenti alapvetően, hogy miért teszünk meg valamit, vagy miért hozunk létre valamit, vagy hogy milyen építő, segítő hatást akarunk elérni a környezetünkben mások számára.
 
Ez nem rólunk szól! 
Ez nem a mi önös érdekünk, de furcsa mód pont ezért tesz bennünket boldoggá.
Ezt nevezzük ünnepélyesen KÜLDETÉSNEK. 
Ez az a belső értékünk, hajtóerőnk, ami örökös és kitart egész életünkön keresztül.
 
Ez a saját magunk értéke, és ez a hozzájárulásunk a környezetünkhöz és az életünk más részeihez, résztvevőihez. Ez az, ami az értékét adja annak, amit teszünk vagy amit létrehozunk. Ez tud hajtani bennünket, hogy átvergődjünk a legdurvább akadályokon, és elérjük azokat az eredményeket, amiket elérendőnek gondolunk.
 
A második angol szó a “cél” meghatározására a “goal”. Ez a szó ténylegesen a focikapu szóból eredeztethető, ahová be kell találni, ahová el kell érni.
Ez jelenti mindazokat a rajtunk kívüli külső dolgokat, amikkel ténylegesen rendelkezni akarunk, és amiket birtokolni szeretnénk. Ezek lehetnek fizikai tárgyak, de lehet bármilyen elismerés, pozíció, vagy cím, amelyet el szeretnénk érni.
 
Ezek a dolgok már a saját önös érdekünk, és rólunk szólnak! 
Ezek a célok, azaz külső elért eredmények azonban nagyon gyorsan értéktelenné válhatnak, miután megszereztük őket. Életünk során ezek az elérendő és birtokolandó célok jönnek mennek, és akár megváltoznak. Amikor elértük, kitűzünk újabbakat.
 
A leghatékonyabban akkor tudunk haladni az életünkben, ha tisztában vagyunk a belső hajtó célunkkal azaz Küldetésünkkel, és ehhez kitűzünk olyan külső elérendő célokat azaz eredményeket, amikért együttesen küzdve megadják nekünk a sikert és a boldogságot.
 
Barátsággal:
Bacsa András

HAZUGSÁG, HOGY ROSSZ A CÉLOD, HA TÚL SOK AKADÁLY JÖN KÖZBE! 

Sokszor találkozom az ügyfeleimnél és a társadalomban is azzal a teljesen hamis elképzeléssel, hogy ha túl sok akadály jön valakivel szembe, az azt mutatja, hogy ő rossz célt teremt. Ezek szerint a sok probléma azt jelzi, hogy nem arra kellene mennie, hanem inkább másik utat kellene választania.
 
Nos, őszintén szólva ez egy olyan hazugság, amelyet általában két okból terjesztenek az emberek, és tudnod kell, hogy ezen okok egyike sem azt szolgálja, hogy bárkit segítsen és támogasson abban, hogy elérje a céljait, és megvalósítsa az álmait.
 
Az első ok nagyon aljas és egyáltalán nem nyilvánvalóan észrevehető. Amikor egy személy azt mondja, hogy ő csak segíteni szeretne neked – a fenti hazugsággal – azért, hogy megmentsen téged sok sok szenvedéstől és attól, hogy megint csalódás érjen, akkor tudnod kell erről a másik személyről, hogy ő sosem volt, és sosem lesz a te barátod.
Őt egy olyan rossz szándék hajt, amivel meg akarja akadályozni a környezetét abban, hogy sikeres, önbizalommal teli és boldog legyen. 
 
A másik ok – ami miatt valaki a fenti hazugságot használja – már nem ennyire durva, nem is tudatos, de ez sem fog téged segíteni, mert azt sugallja, hogy add fel az álmaidat.
Nála az történt, hogy az életében rengeteg célt adott már fel, mert ő nem volt hajlandó megfizetni a siker árát, és nem volt hajlandó leküzdeni azokat a nehézségeket és problémákat, amik mindig természetes velejárói annak, ha valaki célokat – ráadásul nagy célokat – tűz ki, és elkezdi ezeket teremteni.
 
Ezek a személyek csak a saját maguk “becsületét” akarják menteni azzal, ha másokat is rávesznek arra, hogy adják fel. Ez a legelcseszettebb és legveszélyesebb önigazolás, amit csak használhatnak, mert ilyenkor nem csak téged állítanak meg, hanem ez további indokokat ad önmaguk számára is, hogy “ lám-lám, nem csak én adom fel, hanem mások is ezt teszik”.
 
Mit érdemes tenned, amikor a fent leírt hazugságot mondják neked? Mosolyogj egyet, és ereszd el a füled mellett! Attól a személytől pedig ne fogadj el semmilyen tanácsot! 
Mert egyet biztosan tudnod kell:
Senki nem ért még el célokat – főleg nem nagy célokat – anélkül, hogy ne kellett volna óriási akadályokat leküzdenie, óriási áldozatokat meghoznia, azaz ne kellet volna megszenvednie érte.
 
A siker – jelentsen ez neked bármit is – csakis óriási kitartással, és fegyelmezett, szorgalmas cselekvéssel érhető el, amelyhez az út mindig hatalmas akadályokon keresztül vezethet. 
Tartsd ezeket az akadályokat útjelző tábláknak, ne pedig rossz jeleknek!
 
Tudd, hogy a mennyországba vezető út sokszor a poklon keresztül megy át!
 
Az egyetlen lényeges dolog, ami számít az, hogy a célod építő-e számodra és a szélesebb környezeted számára is?
Ha igen, akkor nyomj padlógázt, és az akadályok úgyis mutatni fogják neked az utat, amerre menned kell, hogy végül célba érj, és megvalósítsd az álmaidat és önmagadat!
 
Barátsággal:
Bacsa András

A VÁLTOZÁS BENNED KELL MEGTÖRTÉNJEN!

Eddigi, viszonylag kalandos életem során meg kellett tapasztaljam, hogy a változás mindig csak egy lehetőség.
A változás csak egy esély arra, hogy jobban csináljuk a dolgokat, javítsuk és optimalizáljuk azokat a helyzeteket, amik nem annyira jól szolgálják az életünk egészét.  
 
A változás és változtatás az a pillanat, amikor a hajlandóságunk találkozik egy lehetőséggel és eséllyel. Egy eséllyel, amelyet megteremtettünk.
Semmi több!
Az, hogy mi hogyan élünk vele és mit hozunk ki belőle, az teljes mértékben azon múlik, hogy megragadjuk-e ezt az esélyt, és átformáljuk-e azokat a dolgokat vagy területeket, amikkel nem vagyunk elégedettek, és amelyek akadályokat és problémákat jelentenek egy örömtelibb, alkotóbb és boldogabb élet létrehozásában.
 
Az életünk és sorsunk változása és megváltoztatása azonban nem kívülről indul el. 
Nem is indulhat el kívülről, mert akkor megint csak valaminek a hatásai leszünk, és így nem mi tudjuk irányítani a dolgokat, hanem megint – kisebb vagy nagyobb mértékben – azok áldozatává válunk.
 
Így az igazi változás alapvetően mindig bennünk kell, hogy végbe menjen, mert azok a dolgok, amik számunkra nem kívánatosak a környezetünkben és a körülményeinkben, azok a saját hozzáállásunknak, nézőpontunknak, gondolkodásunknak és cselekvésünknek – vagy a tétlenségünknek, halogatásunknak, nem szembenézésünknek – az eredményei.
 
DE! A legfontosabb számomra mindig ez:
MELYIK AZ A TERÜLET, VAGY EGY TERÜLETNEK MELYIK RÉSZE AZ, AMIRE KÖZVETLEN HATÁSSAL TUDOK LENNI, ÉS A HOZZÁÁLLÁSOMMAL, CSELEKVÉSEMMEL ÉN TUDOK VÁLTOZTATNI ÉS JAVÍTANI RAJTA?!
 
Amikor mindannyian elkezdjük ebből a nézőpontból megvizsgálni az életünk bármely részét, illetve elkezdjük ez alapján lépésről lépésre rendbe szedni a dolgainkat – és ezáltal a környezetünket is – , abban a pillanatban egy hatalmas cselekvő- és teremtő erő fog felszabadulni.
 
Ez az erő pedig nem egy varázslat, hanem az egyének ereje.
Ez az erő összeadódik,  és képes alkotni, értéket teremteni, jövőt építeni és új alapokat létrehozni egy jobb és élhetőbb kultúra számára.
 
Erre az egyéni erőre, hajlandóságra és főként cselekvésre van szükség ahhoz, hogy valódi változást és javulást tudjunk létrehozni, és élni tudjunk bármilyen eséllyel és lehetőséggel, és ezáltal javítani tudjunk az életünkön és a sorsunkon.
 
Mert a saját sorsunk alakulásáért végső soron mindig mi magunk felelünk.
 
Barátsággal:
Bacsa András
+36309365092

Egy 5 éves kislány tanítása

EGY 5 ÉVES KISLÁNY TANÍTÁSA avagy NYAFOGSZ VAGY MEGCSINÁLOD?

Egy hihetetlen és nagyon tanulságos sztorinak voltam tanúja séta közben. Egy kb. 5 éves kedves kislány esett az utamba – szó szerint – aki látszólag éppen görkorcsolyázni tanult . De inkább úgy nézett ki a dolog, hogy a felkelést gyakorolja, hiszen nagyjából fél percenként, percenként elesett.

Be volt ugyan öltözve védőszerelésbe, de így is érzékelhető volt, hogy az esések valószínűleg nem csak amolyan könnyű simogatások, hanem komoly megterhelést jelenthetnek neki.

Érdeklődéssel és nagy csodálattal figyeltem, hogy esés ide vagy oda – a szemem láttára már legalább tízszer esett és kelt folyamatosan – továbbra is rendületlenül felállt, egyáltalán semmit sem nyafogott, hanem erős szándékkal és csillogó szemekkel igyekezett újra meg újra talpon maradni, és közben tudatosan kontrollálni a lábtartását és a teste egyensúlyát.

Láthatólag élvezte azt a pár métert, amit sikerült megtennie. Még csak a szülei felé sem pillantott, akiktől már kb. 20 méterre eltávolodott, és akik gondtalanul beszélgettek egy padon ülve. Gondolom, hogy ez a kislány így élheti a mindennapjait, ilyen öntudatosan, hogy kicsit sem aggódtak érte.

Megálltam kíváncsian, hogy vajon meddig tart ki ez a törékeny, de ugyanakkor mégis hatalmas életerőt sugárzó kicsilány. Mikor adja meg magát a körülményeknek, a kemény aszfalttól kapott ütéseknek vagy a látszólagos kudarc élményeknek, hogy újra meg újra földre kerül.

De esze ágában sem volt feladni! Csillogó szemmel és még nagyobb elszántsággal kezdte elölről a gyakorlást, és én ekkor már tudtam, hogy ő nem fogja megadni magát.

Ő nem lesz hatása semminek és senkinek, hanem addig fogja gyakorolni a görkorizást, amíg végül győztesként, büszkén, és biztosan nagy örömmel fogja bemutatni a szüleinek, hogy megcsinálta.

Elmondhatatlan melegség töltötte el a szívem, amikor tovább indultam. Megint megbizonyosodtam róla, hogy győztesnek egyáltalán nem születünk, hanem azzá válunk.
De a győzelemnek mindig ára van.

Nem az anyatejjel szívjuk magunkba.
Nem a származásunkkal érdemeljük ki.
Nem tudjuk pénzért megvenni.

A győzelemnek csak akkor van értéke, ha megdolgoztunk érte. És nincs akkora erő, ami felérne azzal a büszkeséggel, hogy átmentünk minden akadályon és megcsináltuk.

Azt kívánom neked is, bármi is történik az életedben, hogy tanulj ettől az 5 éves kislánytól, kelj fel újra meg újra, és legyél győztes!

NYAFOGSZ VAGY MEGCSINÁLOD?
Rajtad múlik!

Barátsággal:
Bacsa András
+36309365092