Biztosan ismerősen csengenek a következő mondatok. “Nincsen meg a célom.” vagy “Már megvalósítottam, amit akartam, belefásultam, és nem találok újabb célt.”
Valójában mit is értünk azon a néha álomszerűen és ködösen hangzó dolgon, hogy Cél?
Amíg ezt valaki nem tisztázta le, addig egy teljes életet tölthet zűrzavarban, kétségekben és önmarcangolásban. Pedig csak egyszerűen utána kellene nézni és megérteni, hogy mi is az, ami után sóvárognak, vágyakoznak, küzdenek az emberek, és amiért képesek egy tejes életet vagy akár vagyont is feláldozni, hogy keressék, kutassák azt a sokszor megfoghatatlannak tűnő dolgot, amit Célnak nevezünk.
A következő pár gondolat ebben nyújthat segítséget.
Azt mindenki tudja, hogy a “csap” szónak vannak olyan teljesen eltérő jelentései, amelyeket ha összekevernénk, és rossz értelemben használnánk, akkor ennek zűrzavaros és kellemetlen eredményi lennének különböző helyzetekben.
A “cél” szónak szintén vannak olyan eltérő jelentései, amiket sajnos sokan teljesen összekevernek, és ez nagy nehézségeket okoz a boldogulásukban legyen az magánélet, üzlet vagy karrier.
Az angol nyelvben van két olyan eltérő szó a “cél” meghatározására, amelyek totál különböző szavak, és megmutatják, hogy két különböző fogalmi jelentésről beszélünk. Amikor ezzel valaki nincs tisztában, akkor bizony bajba kerülhet.
Az első szó a “cél” fogalmára angolul a “purpose”.
Ez a szó azt a belülről jövő hajtóerőt, indíttatást, elhivatottságot és belső motivációt jelenti alapvetően, hogy miért teszünk meg valamit, vagy miért hozunk létre valamit, vagy hogy milyen építő, segítő hatást akarunk elérni a környezetünkben mások számára.
Ez nem rólunk szól!
Ez nem a mi önös érdekünk, de furcsa mód pont ezért tesz bennünket boldoggá.
Ezt nevezzük ünnepélyesen KÜLDETÉSNEK.
Ez az a belső értékünk, hajtóerőnk, ami örökös és kitart egész életünkön keresztül.
Ez a saját magunk értéke, és ez a hozzájárulásunk a környezetünkhöz és az életünk más részeihez, résztvevőihez. Ez az, ami az értékét adja annak, amit teszünk vagy amit létrehozunk. Ez tud hajtani bennünket, hogy átvergődjünk a legdurvább akadályokon, és elérjük azokat az eredményeket, amiket elérendőnek gondolunk.
A második angol szó a “cél” meghatározására a “goal”. Ez a szó ténylegesen a focikapu szóból eredeztethető, ahová be kell találni, ahová el kell érni.
Ez jelenti mindazokat a rajtunk kívüli külső dolgokat, amikkel ténylegesen rendelkezni akarunk, és amiket birtokolni szeretnénk. Ezek lehetnek fizikai tárgyak, de lehet bármilyen elismerés, pozíció, vagy cím, amelyet el szeretnénk érni.
Ezek a dolgok már a saját önös érdekünk, és rólunk szólnak!
Ezek a célok, azaz külső elért eredmények azonban nagyon gyorsan értéktelenné válhatnak, miután megszereztük őket. Életünk során ezek az elérendő és birtokolandó célok jönnek mennek, és akár megváltoznak. Amikor elértük, kitűzünk újabbakat.
A leghatékonyabban akkor tudunk haladni az életünkben, ha tisztában vagyunk a belső hajtó célunkkal azaz Küldetésünkkel, és ehhez kitűzünk olyan külső elérendő célokat azaz eredményeket, amikért együttesen küzdve megadják nekünk a sikert és a boldogságot.
Barátsággal:
Bacsa András