
NE TEDD A KARÁCSONYT RÉMÁLOMMÁ, avagy TUDD ELFOGADNI A SZERETTEID IGAZÁT!
Vajon neked is görcsbe rándul a gyomrod, amikor a karácsonyi készülődés és stressz jut az eszedbe? Lehet, hogy azért van ez így, mert te is azt gondolod, hogy nem erről kellene szólnia a Karácsonynak?
Egy kedves barátommal beszéltem a minap, és kedvetlenül mondta, hogy már most rázza a hideg attól, ahogy náluk lezajlik egy karácsonyi időszak. Túlzottan fel van fújva ez a dolog, és annyira sok, felesleges hajcihő van ilyenkor, ami miatt nem várja az ünnepeket.
Nahát, lehet, hogy vagytok így többen is?
Őszinte leszek: én évtizedekig szenvedtem ettől. Ráadásul folyamatos tiltakozásban voltam a karácsonyi stressz és a túlzó – néha már giccsesnek és színháziasnak tűnő – előkészületektől és lebonyolítástól. Sokáig próbáltam ellenállni, és megváltoztatni a családom elképzeléseit és működését ezen a területen. Már hetekkel korábban elkezdtem a tiltakozást, és persze mindig elértem, hogy igazam legyen: konfliktusokat okoztam , és elvettem a többiek örömét, akik bizony ettől a – számomra – túlzottnak és feleslegesnek gondolt készülődéstől és ünnepléstől voltak boldogok!
Szerencsére időközben történt valami: rájöttem, hogy a szeretteim elképzeléseit megértve – ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyet is kell értsek velük -, de az ő igazukat meghagyva, sokkal jobban tudom élvezni a Karácsonyi Ünnepeket, mint korábban.
Amikor rájöttem arra, hogy nekik ez okoz örömet és boldogságot, és csupán az a céljuk, hogy megpróbáljanak tökéletességet varázsolni a szeretet ünnepére, akkor az összes tiltakozásom megszűnt. Elkezdtem értékelni a fáradozásaikat, és megszűnt az a plusz zaklatottság, amit én okoztam az ellenállásommal. Azóta sokkal nagyobb nyugalomban történik minden így év végén.
A lényeg az, hogy megtanultam hagyni azt, hogy mások csináljanak és kontrolláljanak dolgokat, úgy, ahogy nekik tetszik.
Rájöttem arra is, hogy néha lehetek én is szemlélő, és élvezhetem így is, kívülről nézve mások “karácsonyi játszmáját” úgy, mint egy sportmérkőzést.
Nekem így a Karácsony igazából csak pár óráig tart, és gyönyörűséges, mert – köszönhetően a szeretteimnek – ezt a “játszmát” ők játsszák le, én pedig aktív nézőként (és fogyasztóként) élvezem a játszmájuk örömeit, és az asztalra tett finomságokat!
Ugye, milyen jó örülni egy meccsen nézőként a mások által szerzett góloknak is? Mert a többiek győzelme és öröme is okozhat neked ugyanúgy boldogságot!
Barátsággal:
Bacsa András