NE A KÁOSZT KEZELD, HANEM A RENDET! AVAGY AKI FOLYAMATOSAN ÖRDÖGÖT FEST A FALRA, AZ MEG IS KAPJA.

Gyakran előfordul amikor vállalkozókkal beszélek, és rákérdezek arra, hogyan mennek a
dolgaik, akkor azt válaszolják elgyötörten, hogy kezelik káoszt a cégükben és az életükben. Ez
egy olyan tipikus szófordulata a cégtulajdonosoknak és ügyvezetőknek, ami sajnos beleívódik a gondolkodásukba, és így a mindennapi működésükbe is.

A helyzet az, hogy amikor valaki a negatív dolgokra fókuszál, és azt erősíti, akkor pont ezek az
utált negatív dolgok fognak észrevétlenül is megerősödni, illetve a negatív hatásuk biztosan nem marad észrevétlen. Pont ilyen dolog az, amikor valaki azt erősíti, hogy a káoszt kezeli.

Én igyekszem azt a nézőpontot adni a vezetőknek, hogy érdemesebb arra helyezni a fókuszt, ami pozitív, és egyszerűen úgy hozzáállniuk a dolgokhoz, hogy ne a káosz kezelésére tegyék a hangsúlyt.

Tegyék arra a figyelmet, hogy a rendet akarják kezelni és létrehozni!

Mert amíg a káosz – azaz a rendetlenség – negatív, addig a rend kezelése nagyon is pozitív dolog.

Amikor valaki arra koncentrál, hogy lépésről lépésre a rend és a rendezettség létrehozásán szorgoskodik, az egy óriási belső erőt szabadít fel benne. Ez teljesen világos, hiszen a rend az pozitív energiát teremt.

A káosz kezelése pedig egyre csak leköti a belső erőforrásait, folyamatos lehengereltség érzését adja, ami pedig folyamatos hatás helyzetet teremt a vezető számára. Természetesen ennek a gondolkodásnak a felvétele is rengeteg önfegyelmet és tudatosságot követel meg, de a hatása elképesztően pozitív lesz, amit csak a gyakorlatban tapasztalhatunk meg.

Határozottan állítom, hogy nagyon megéri erre odafigyelni, és amikor  a környezetünkben másoknál tapasztaljuk a fenti negatív hozzáállást, akkor segítsünk neki is felhívni rá a figyelmet. Különösen akkor, ha ez a saját cégünkben történik.

Erre is pont igaz, hogy mindig a fejétől bűzlik a hal, és amikor egy csapatban a cégtulajdonos,
ügyvezető felveszi a fenti pozitív gondolkodásmódot, akkor ez a többieknél is tovább fog
másolódni, de amennyiben a folyamatos negatív káosz kezelés jellemzi a vezető gondolkodását, akkor ez fogja jellemezni a csapattagokat is.

Így a falra festett ördög meg fog jelenni, sőt, el sem fog tűnni, és kínkeserves lesz a cégben
dolgozni, és egy ilyen csapatban létezni.

Ne felejtsük azt sem el, hogy ráadásul a jó kvalitású munkatársaknak szükségük van rendre és biztonságra, hogy magas eredményeket tudjanak nyújtani, így a káoszos, bizonytalan légkörű csapatból menekülni fognak.

Barátsággal:
Bacsa András
+36309365092

NE BÚJ MÁSOK SZEMÉLYISÉGÉBE!

Van egy furcsa elképzelés az emberekben, ami teljesen mindennapossá vált a társadalomban. Arra vágynak, hogy bárcsak olyanok lehetnének, mint XY, azaz valaki más. Egy olyan személy életére áhítoznak, aki egy ideált testesít meg számukra. Ha ezt valaki tényleg meg akarná valósítani, akkor neki teljesen olyanná kellene válnia, mint annak a bizonyos másik embernek a személyisége.

Fel kellene vennie a másik személy élethelyzetét, körülményeit, viselkedését, de ugyanúgy a
fájdalmait és kudarcait is, nem csak a sikerességét. Nem akarok belemenni ennek a mentális hatásaiba, de gondolj csak bele egy picit!

Amikor valaki elkezdi felvenni egy általa idealizált személy viselkedését, tulajdonságait, és akár a külső megjelenését is, akkor valójában ő már az a másik személy lesz. Ezzel pedig elveszíti az értékrendjét, azaz elveszíti önmagát!

Én abban hiszek, hogy meg kell találnunk a saját értékrendünk szerinti optimális működési és viselkedési módot, illetve megjelenést, amin aztán folyamatosan tovább korrigálhatunk és javíthatunk.

Más emberek utánozása helyett inkább keresd meg és erősítsd meg azt, ami téged igazán sikeressé és boldoggá tehet.
Azt, ami önazonos.

Talán még sosem ültél le azért, hogy megvizsgáld, mit vársz el magadtól és milyen módon akarod azt elérni. Amikor ezt megteszed és ténylegesen írásban kidolgozod, akkor megteremted azt az ideált, aki teljesen te vagy.

Innentől kezdve képes leszel úgy kontrollálni és irányítani a viselkedésedet és a tevékenységeidet., hogy megtartod a saját belső értékrendedet. Ahhoz pedig, hogy ezt folyamatosan fenn is tartsd, irányelveket kell lefektetned, amik a saját működési szabályaid lesznek, és segítenek abban, hogy hosszú távon, stabilan megtartsd ezt az önazonosságot.

A legjobb, ha le is írod ezeket az irányelveket. Biztos vagyok benne, hogy ez a kidolgozás hatalmas mértékben meg fogja emelni a saját magaddal szembeni önértékelésedet és önbecsülésedet.

Barátsággal:
Bacsa András

+36309365092 

NEM SZÉGYEN, HA MÁSOLSZ, CSAK SZABD ÁT A SAJÁT CÉGEDRE, ÉLETEDRE!

Most nem a szerzői jogok csorbítására bíztatok senkit! Nem azt javaslom, hogy lopjunk el
másoktól egyéni szerzői jogokhoz kapcsolódó, szabadalmi jogokkal védett találmányokat,
fizikai eszközöket, szellemi termékeket!

Ezt kifejezetten ellenzem, és egyáltalán nem értek vele egyet, amikor ilyet hallok vagy
látok!

Amit én szeretnék javasolni, az egy nagyon egyszerű dolog. Ezt már ösztönösen csináljuk
kisgyerek korunktól. Megfigyeljük, hogy valaki hogyan tesz ezt meg azt, és megpróbáljuk
leutánozni. Gyerekként jó esetben ezek építő és szükséges dolgok, és nem csak olyanok,
amivel bosszantani tudjuk a szüleinket, családunkat.

Én azt javaslom minden ügyfelemnek, barátomnak, ismerősömnek, hogy bátran figyeljen
meg a környezetében sikeres működési, tevékenységi módokat – főleg akkor, ha azon a
területen lát sikeres dolgokat, ami számára teljesen aktuális -, és amikkel egyet tud érteni,
azt a cégére vagy az életére szabva építse be!

Minek újra kitalálni a “spanyol viaszt”, ha azt már megtette valaki előttünk?
Nagyon sok sikeres cégtulajdonos, ügyvezető alkalmazza azt az ősrégi módszert, hogy
kész ötleteket épít be a vállalkozásába, pl. menedzsment rendszert, értékesítési
módszereket, pénzügyi rendszereket stb.
Sőt, én azt látom, hogy az igazán sikeres és hatékony Vezetők és emberek főleg ilyen
rendszereket használnak, illetve ezekre alapozva fejlesztenek tovább a cégükben és az
életükben folyamatokat, és a saját tevékenységükre szabott rendszereket.

Nem ők akarnak mindig és mindenben a legokosabbak lenni.
Véleményem szerint azonban mégis csak ők a legokosabbak, mert nem töltik az idejüket
felesleges agyalással és sikertelen próbálkozásokkal, amik rengeteg időbe és
természetesen rengeteg tanulópénzbe kerülhetnek nekik és a vállalkozásuknak.

A bevált rendszereket természetesen a csapattagoknak is kötelező másolni a
munkakörükben, szerepkörükben, mert ha nem ezt teszik, akkor rossz eredményeket
fognak elérni, és a reményeiknek és a karrierjüknek ott vége is van az adott helyen.

Természetesen ezzel semmiképpen sem azt támogatom, hogy ne foglalkozzunk, és
vessünk el bármilyen kreatív gondolatot, ötletet, és csakis átvett sémákkal dolgozzunk és
éljünk! A két dolgot azonban a helyén kell kezelnünk, és meg kell találnunk az egyensúlyt
közöttük. Egyik sem mehet a másik kárára!

Az egyensúly megtalálása pedig már az a művészet, ami igazi kihívást jelent, és igazán
különlegessé tesz egy vezetőt és egy embert, legyen szó üzleti területről, vagy
magánéletről.

Barátsággal:
Bacsa András
+36309365092

A SIKERHEZ NE VÁRJ SZUPERHŐSRE

Sokszor hallottam már, hogy “az élet egy bonyolult és veszélyes hely.” Ez így igaz. Legalábbis abban az esetben, ha valaki ezt gondolja igaznak. Vannak viszont többen, akik más nézőpontot vallanak. Nekik is igazuk van. A két elgondolás között az egyetlen különbség a döntés és a meggyőződés.

Ezért a legfontosabb mindig az, hogy te hogyan vélekedsz valamiről? Szerencsére bármennyire is negatív bárkinek a jelenlegi elgondolása, van számára egy jó hírem: bármikor joga van ezt a véleményt megváltoztatni. Akár most azonnal.

Dönthetsz most úgy is, hogy te leszel a saját életed szuperhőse. A rossz hírem az, hogy más úgysem lesz az helyetted. Ehhez persze szükség van egy jó adag bátorságra és kitartásra. Az is fontos, hogy ne csak görcsös erőfeszítést használj az életedben, hanem főleg okos eszközöket. Ezek az eszközök gyakran nagyon egyszerűek, és sokan éppen azért nem használják, mert túl kézenfekvőnek tűnnek.

Inkább halogatnak. Halogatnak és ezzel egyre mélyebbre süllyednek, mert ők maguk teszik a saját életüket szövevényessé ezáltal.
“Az élet túl bonyolult” közhelyet sokszor hallani. Még ha így is lenne, a megoldásoknak egyáltalán nem kell bonyolultnak lenniük. Vannak nagyon egyszerű, ám rendkívül hatékony probléma megoldási eszközök is.

Mi lenne, ha most egyszerűen összeírnád az összes olyan területet, helyzetet és dolgot ahol, vagy amit halogatsz? Csinálj róluk egy listát! Ez ugye nem bonyolult? Aztán eldöntheted ezekről, hogy mik fontosak, és így melyiket kell sürgősen kezelned. Aztán csak beszámoznád őket, és elkezdenéd az elsővel, és azt megcsinálnád. Ugye ez sem bonyolult? Aztán csak mennél tovább sorban, lépésről lépésre a listán.

Ez egy pofon egyszerű eszköz.
(Figyelem, az egyszerű szónak egyáltalán nem az a jelentése vagy a szinonimája, hogy könnyű! Ezt sokan összekeverik.) Az egyetlen, ami itt gond lehet, az az önfegyelem. Nem a bonyolultság okozza a legtöbb problémát, amikor valaki halogat, hanem a következetesség és a fegyelmezett hozzáállás hiánya.

A saját életedet neked kell sikerre vinned és úgy gondolom, hogy ez a legkevesebb, amit meg kell tenned magadért. Ne hagyd, hogy a félelmeid irányítsanak! Lehetőleg olyan döntéseket hozz, amik hosszú távon hasznosnak látszanak az életed egészét illetően. Ne engedj a rövid távú csábításoknak! Kezdd el jó irányba vinni a dolgokat!

Barátsággal:
Bacsa András

NEM INKUBÁTORBAN ÉLÜNK ÉS DOLGOZUNK.

Rendszeresen jön velem szembe az a panasz, hogy az elmúlt héten megint sok problémát kellett kezelnie egy cégtulajdonosnak, ügyvezetőnek, vállalkozónak. Ilyenkor őszinte kíváncsisággal hallgatom meg őket, mert legtöbbször kiderül, hogy amire ők úgy tekintenek, mint problémák, tulajdonképpen döntő többségében olyan megoldandó feladatok, amelyek abból fakadnak, hogy a cég vagy a vállalkozás nagyon jól tejesít, így sok a munka, a termelés, és a projektek száma.

Ez persze egy nagyon jó hír! Közben azonban nem csak a saját csapatukat kell jól összehangolják és irányítsák, hanem természetes módon beleütköznek abba, hogy koordinálniuk kell külsősöket, alvállalkozókat, beszállítókba, és egyéb partnereket, akik sokszor közel sem működnek olyan jól, mint a saját csapatuk.

Ezért tudomásul kell venniük, hogy nem egy inkubátorban tevékenykednek!
Hanem egy képlékeny, folyamatosan változó, élő, és egyáltalán nem statikus környezetben, ami bizony tartogat meglepetéseket, megállításokat, és sokszor olyan hibákat, amiket könnyen lehet, hogy szintén ezeknek a cégvezetőknek, ügyvezetőknek, vállalkozóknak kell megoldaniuk, mert ha nem, akkor az óriási kárt okozna a saját cégüknek.

Na most, ha megnézzük a dolgot, akkor azt kell látnunk, hogy ezek a plusz feladatok egyáltalán nem jelentkeznének, ha ezek a vezetők nem lennének ennyire ügyesek, és nem biztosítanának folyamatosan jó sok megrendelőt, ügyfelet, azaz jó sok munkát és projektet a csapatuknak.
Ha csak ücsörögnének, és nem lenne min dolgozni a cégüknek, vállalkozásuknak, akkor ezek a váratlan és kiszámíthatatlan feladatok persze nem jelentkeznének.
Viszont egészen biztosan lenne egy jó nagy igazi problémájuk: mit tegyenek, hogy ne menjenek csődbe?

Az élet nem egy inkubátor. Nem ad automatikus védettséget sem a túléléshez, sem pedig a vele járó feladatok elkerüléséhez.
Ezért az önbizalmunk és önbecsülésünk megerősítése miatt jobban tesszük, ha sok-sok proaktív cselekvéssel inkább sok plusz feladatot okozunk magunknak és a csapatunknak, mint hogy passzív hozzáállással tényleg komoly problémák keletkezzenek, amik miatt nagy bajba kerülhetünk az életben, a munkában és az üzletben.

Örülj hát a sok váratlan feladatnak, ha az a sok munka következménye, és ne utálattal kezeld ezeket, hanem olyan akadályokként, amik nélkül sosincs megvalósult cél, és sosincs igazi siker!

Barátsággal:
Bacsa András

RÁFÁZOL HA CSAK ELVÁRSZ. 

Sokszor kell azt az óriási tévedést tisztáznom vezetőknél, hogy “ő bizony elvárja a munkatársaitól azt, hogy ….”, de azok egyszerűen nem csinálják meg a dolgukat, vagy nem megfelelően csinálják meg azt.
 
Először is, ha megnézzük azt a szót, hogy “elvárom”, akkor szemet kell szúrjon, hogy aki csak elvár, az bizony várakozik, ahelyett, hogy proaktívan cselekedne. 
Amikor pedig valaki passzívan csak várakozik valamire vagy valakire, akkor felveszi azt az álláspontot, hogy annak a valaminek vagy valakinek a hatásává válhat. 
Ő azt dönti el, hogy – csúnyán de őszintén mondva – áldozati szerepet vesz fel, mert az, aki hatása valakinek vagy valaminek, az bizony áldozatává válhat annak.
 
Egy vezető pedig sosem várakozhat, és sosem válhat mások, vagy a körülmények áldozatává. Egy vezetőnek aktívan fel kell vállalnia a felelősséget, hogy bármely helyzetben ő az, akiről a csapata jó példát kell vegyen, őt kell követnie. 
A vezetés nem egy passzív tevékenység, hanem egy állandó éber és tudatos felelősségvállalás és irányítás, ami nélkül sosem lesz jó és sikeres egy menedzsment.
 
Ezért a jó vezető proaktívan eléri, hogy a dolgok megtörténjenek, az eredményeket elérjék, és a saját kezébe veszi az irányítást . (Ez nem egyenlő azzal, hogy ő csinálja meg azt, amit másnak kellene.) 
Nem várakozik, hanem tesz, cselekszik, és már a problémák felmerülése előtt kezdeményez. Elvárás helyett megköveteli és kontroll alatt tartja azt a területet, ami az ő hatásköre.
 
Aki ennek megfelelően vezet és menedzsel, az nagyon kicsi eséllyel válik áldozattá, mert ő az, aki megszabja a dolgok működését, és ő az, aki az irányítást a kezében tartja, így nagy eséllyel sikeres és eredményes lesz. Amikor ez történik egy csapatban, akkor az ő hozzáállása és vezetési módja másolódni fog, mert a jó példa képes gyorsan elterjedni, hiszen ki az a bolond, aki ne akarna ugyanolyan sikeres lenni, mint ő? (Ez alól csak egy romboló, és nem oda való csapattag a kivétel, de őt egyszerűen ki kell rúgni.)
 
Követeld meg, és aktívan érd el az eredményeket, ne csak passzívan elvárd, hogy azok valahogy megtörténjenek!
 
Barátsággal:
Bacsa András
+36309365092

SEMMIT NEM FOGSZ ELÉRNI, AMI A KOMFORTZÓNÁDON KÍVÜL VAN.

A fenti gondolat a magyarázat arra, hogy miért nem kapja meg valaki azt, amire vágyik, ami után sóvárog. Amikor megvizsgálod, hogy azok a dolgok vagy eredmények, amikkel rendelkezel vagy amiket elértél, miért lettek a tiéd, azt láthatod, hogy vagy azért, mert már eleve a komfortzónádon belül estek, vagy azért, mert hajlandó voltál átlépni, áttörni ennek a zónának a határát, és így megszerezni azt, amit akartál.
 
DE! Sosem lesz a tiéd az a dolog vagy eredmény, ami meghaladja a komfortzónádat.
A sikert a sikertelenségtől az választja el, hogy egy személy hajlandó-e arra, hogy átlépje a saját komfortzónájának a határait. Akiben benne van a szándék és kitartás, hogy önfegyelemmel átrángassa saját magát ezeken a korlátokon, ő ezzel szabadjára engedi a saját képességeit, és bármit képes lesz elérni, amit szeretne.
 
Aki most arra gondol, hogy ez csak egy kamu motivációs duma, neki tudnia kell, hogy pontosan ez a gondolata az indok saját maga számára ahhoz, hogy ő miért ne menjen neki felgyűrt ingujjal a saját komfortzónája áttörésének. Ő ezzel állítja meg önmagát.
Ez annak az önigazolása, hogy miért ne kelljen neki kemény áldozatokat meghoznia, hogy elérhesse és birtokolhassa azokat az álmokat, célokat, eredményeket, amikre vágyik.
 
A vágy önmagában csak reménykedés, amely sosem fog megvalósulni, ha nincs mögötte tényleges hajlandóság és tiszta szándék, amely egyben párosul a kitartó, következetes és fegyelmezett cselekvéssel. 
Illetve azzal a hajlandósággal, hogy lépésről lépésre, napról napra egyre kijjebb toljuk a saját komfortzónánk határait.
 
Ehhez persze meg kell változtatnunk az addigi gondolkodásunk, az addigi működésünk és cselekvésünk, mert ezek az automatikus gondolkodási és viselkedési sémák, minták okozzák azokat a korlátokat, amik miatt sosem fogjuk elérni azt, amit akarunk.
Így sosem fogunk rendelkezni azzal, amire vágyunk, illetve nem fogjuk elérni azokat az eredményeket, amiket birtokolni akarunk. 
 
MINDEN, AMIRE VÁGYSZ, DE NEM A TIED, CSAKIS A SAJÁT KOMFORTZÓNÁDON KÍVÜL TALÁLHATÓ.
Bontsd le ezeket a korlátokat, és szabadítsd fel az álmaidat és önmagadat!
 
Barátsággal:
Bacsa András

CSESZHETJÜK, HA NEM TUDJUK, HOGY MI A BELSŐ HAJTÓ CÉLUNK. 

Biztosan ismerősen csengenek a következő mondatok. “Nincsen meg a célom.” vagy “Már megvalósítottam, amit akartam, belefásultam, és nem találok újabb célt.” 
 
Valójában mit is értünk azon a néha álomszerűen és ködösen hangzó dolgon, hogy Cél?
 
Amíg ezt valaki nem tisztázta le, addig egy teljes életet tölthet zűrzavarban, kétségekben és önmarcangolásban. Pedig csak egyszerűen utána kellene nézni és megérteni, hogy mi is az, ami után sóvárognak, vágyakoznak, küzdenek az emberek, és amiért képesek egy tejes életet vagy akár vagyont is feláldozni, hogy keressék, kutassák azt a sokszor megfoghatatlannak tűnő dolgot, amit Célnak nevezünk.
 
A következő pár gondolat ebben nyújthat segítséget.
 
Azt mindenki tudja, hogy a “csap” szónak vannak olyan teljesen eltérő jelentései, amelyeket ha összekevernénk, és rossz értelemben használnánk, akkor ennek zűrzavaros és kellemetlen eredményi lennének különböző helyzetekben.
 
A “cél” szónak szintén vannak olyan eltérő jelentései, amiket sajnos sokan teljesen összekevernek, és ez nagy nehézségeket okoz a boldogulásukban legyen az magánélet, üzlet vagy karrier.
 
Az angol nyelvben van két olyan eltérő szó a “cél” meghatározására, amelyek totál különböző szavak, és megmutatják, hogy két különböző fogalmi jelentésről beszélünk. Amikor ezzel valaki nincs tisztában, akkor bizony bajba kerülhet.
 
Az első szó a “cél” fogalmára angolul a “purpose”. 
Ez a szó azt a belülről jövő hajtóerőt, indíttatást, elhivatottságot és belső motivációt jelenti alapvetően, hogy miért teszünk meg valamit, vagy miért hozunk létre valamit, vagy hogy milyen építő, segítő hatást akarunk elérni a környezetünkben mások számára.
 
Ez nem rólunk szól! 
Ez nem a mi önös érdekünk, de furcsa mód pont ezért tesz bennünket boldoggá.
Ezt nevezzük ünnepélyesen KÜLDETÉSNEK. 
Ez az a belső értékünk, hajtóerőnk, ami örökös és kitart egész életünkön keresztül.
 
Ez a saját magunk értéke, és ez a hozzájárulásunk a környezetünkhöz és az életünk más részeihez, résztvevőihez. Ez az, ami az értékét adja annak, amit teszünk vagy amit létrehozunk. Ez tud hajtani bennünket, hogy átvergődjünk a legdurvább akadályokon, és elérjük azokat az eredményeket, amiket elérendőnek gondolunk.
 
A második angol szó a “cél” meghatározására a “goal”. Ez a szó ténylegesen a focikapu szóból eredeztethető, ahová be kell találni, ahová el kell érni.
Ez jelenti mindazokat a rajtunk kívüli külső dolgokat, amikkel ténylegesen rendelkezni akarunk, és amiket birtokolni szeretnénk. Ezek lehetnek fizikai tárgyak, de lehet bármilyen elismerés, pozíció, vagy cím, amelyet el szeretnénk érni.
 
Ezek a dolgok már a saját önös érdekünk, és rólunk szólnak! 
Ezek a célok, azaz külső elért eredmények azonban nagyon gyorsan értéktelenné válhatnak, miután megszereztük őket. Életünk során ezek az elérendő és birtokolandó célok jönnek mennek, és akár megváltoznak. Amikor elértük, kitűzünk újabbakat.
 
A leghatékonyabban akkor tudunk haladni az életünkben, ha tisztában vagyunk a belső hajtó célunkkal azaz Küldetésünkkel, és ehhez kitűzünk olyan külső elérendő célokat azaz eredményeket, amikért együttesen küzdve megadják nekünk a sikert és a boldogságot.
 
Barátsággal:
Bacsa András

HAZUGSÁG, HOGY ROSSZ A CÉLOD, HA TÚL SOK AKADÁLY JÖN KÖZBE! 

Sokszor találkozom az ügyfeleimnél és a társadalomban is azzal a teljesen hamis elképzeléssel, hogy ha túl sok akadály jön valakivel szembe, az azt mutatja, hogy ő rossz célt teremt. Ezek szerint a sok probléma azt jelzi, hogy nem arra kellene mennie, hanem inkább másik utat kellene választania.
 
Nos, őszintén szólva ez egy olyan hazugság, amelyet általában két okból terjesztenek az emberek, és tudnod kell, hogy ezen okok egyike sem azt szolgálja, hogy bárkit segítsen és támogasson abban, hogy elérje a céljait, és megvalósítsa az álmait.
 
Az első ok nagyon aljas és egyáltalán nem nyilvánvalóan észrevehető. Amikor egy személy azt mondja, hogy ő csak segíteni szeretne neked – a fenti hazugsággal – azért, hogy megmentsen téged sok sok szenvedéstől és attól, hogy megint csalódás érjen, akkor tudnod kell erről a másik személyről, hogy ő sosem volt, és sosem lesz a te barátod.
Őt egy olyan rossz szándék hajt, amivel meg akarja akadályozni a környezetét abban, hogy sikeres, önbizalommal teli és boldog legyen. 
 
A másik ok – ami miatt valaki a fenti hazugságot használja – már nem ennyire durva, nem is tudatos, de ez sem fog téged segíteni, mert azt sugallja, hogy add fel az álmaidat.
Nála az történt, hogy az életében rengeteg célt adott már fel, mert ő nem volt hajlandó megfizetni a siker árát, és nem volt hajlandó leküzdeni azokat a nehézségeket és problémákat, amik mindig természetes velejárói annak, ha valaki célokat – ráadásul nagy célokat – tűz ki, és elkezdi ezeket teremteni.
 
Ezek a személyek csak a saját maguk “becsületét” akarják menteni azzal, ha másokat is rávesznek arra, hogy adják fel. Ez a legelcseszettebb és legveszélyesebb önigazolás, amit csak használhatnak, mert ilyenkor nem csak téged állítanak meg, hanem ez további indokokat ad önmaguk számára is, hogy “ lám-lám, nem csak én adom fel, hanem mások is ezt teszik”.
 
Mit érdemes tenned, amikor a fent leírt hazugságot mondják neked? Mosolyogj egyet, és ereszd el a füled mellett! Attól a személytől pedig ne fogadj el semmilyen tanácsot! 
Mert egyet biztosan tudnod kell:
Senki nem ért még el célokat – főleg nem nagy célokat – anélkül, hogy ne kellett volna óriási akadályokat leküzdenie, óriási áldozatokat meghoznia, azaz ne kellet volna megszenvednie érte.
 
A siker – jelentsen ez neked bármit is – csakis óriási kitartással, és fegyelmezett, szorgalmas cselekvéssel érhető el, amelyhez az út mindig hatalmas akadályokon keresztül vezethet. 
Tartsd ezeket az akadályokat útjelző tábláknak, ne pedig rossz jeleknek!
 
Tudd, hogy a mennyországba vezető út sokszor a poklon keresztül megy át!
 
Az egyetlen lényeges dolog, ami számít az, hogy a célod építő-e számodra és a szélesebb környezeted számára is?
Ha igen, akkor nyomj padlógázt, és az akadályok úgyis mutatni fogják neked az utat, amerre menned kell, hogy végül célba érj, és megvalósítsd az álmaidat és önmagadat!
 
Barátsággal:
Bacsa András

HALÁLOS LEHET FÜGGENI CSAK EGY-KÉT NAGY VEVŐTŐL!

HALÁLOS LEHET FÜGGENI CSAK EGY-KÉT NAGY VEVŐTŐL! AVAGY AZ OROSZLÁN IS ELVESZÍTI A TÚLÉLÉSI ÖSZTÖNEIT HA RENDSZERESEN ETETIK.
 
Több vállalkozással dolgozom együtt, ahol az egyik legfontosabb feladatomnak tekintettem a közös munka megkezdésekor, hogy megszüntessék azt az állapotot, amely szerint csak egy-két nagy vevőjükből éltek, és ezek a vevők hozták a bevételük döntő többségét.
 
Ilyenkor a legnehezebb dolgom mindig az, hogy megmutassam a tulajdonosnak, ügyvezetőnek, hogy folyamatosan mekkora veszélyhelyzetben vannak, ha ezen nem változtatnak.
Az egyik legtoxikusabb állapot, amit csak el tudok képzelni egy cégnél az, amikor nincs megfelelő számú ügyfélköre, és a bevételének döntő része automatikusan érkezik, de csak pár helyről.
 
Persze ez egy csodás és kívánatos helyzetnek tűnik. 
Ezzel szemben az igazság az, hogy ez az állapot sok dolog miatt is megmérgezheti a vállalkozást.
 
Első sorban azért, mert ez a stabilnak gondolt piaci helyzet kényelmessé teszi a tulajdonosokat, ügyvezetőket, és nem ad késztetést arra, hogy folyamatosan új ügyfeleket szerezzenek, hogy így jelentősen megnöveljék a cég terjeszkedését és méretét. 
 
Másodszor ez a működés teljesen egészségtelen, mert hagyja elkényelmesedni a vezetőket és a csapatot, ami miatt megszűnik a piaci rálátás, megszűnik az a természetes ösztön, hogy folyamatosan éberek legyenek, és a váratlan gazdasági, társadalmi változások kihívásaira azonnal és hatékonyan tudjanak reagálni. Így a további sikerük, sőt a stabilitásuk és fennmaradásuk is enyhén szólva kérdőjeles.
 
Harmadszor, és egyáltalán nem utolsó sorban, amikor ezek közül az „automatikus vevők” közül valamelyik – vagy akár mindegyik – bajba kerül, és csökkenti a vásárlásait, vagy akár szünetelteti bizonyos ideig, akkor az a cég, amelyik nem gondoskodik folyamatosan új ügyfelek megszerzéséről és a terjeszkedésről, annak könnyen vége lehet.
 
Gondoljunk csak egy olyan oroszlánra a szavannán, amely úgy nő fel, hogy rendszeresen etetik, és nincs rákényszerülve arra, hogy ellássa saját magát. Ő el fogja veszíteni az életösztöneit, és abban a pillanatban, amikor megszűnik az automatikus élelem forrása, bizony bajba fog kerülni a túlélése a vadonban.
 
Ezért nincs nagyobb ellensége a cégeknek, mint az egy-két nagy vevőre való támaszkodás, és az automatán jövő bevételek.
 
Így bármilyen vállalkozás tulajdonosának, vezetőjének kutya kötelessége kiépítenie egy olyan gépezetet a cégében, amely megállás nélkül kutatja fel és szerzi meg az újabb és újabb ügyfeleket, megkeresi és megszerzi az újabb és újabb célközönséget.
 
Ezzel tudja a vezetés a legjobban szolgálni a cége és a csapata egészséges működését.
 
Barátsággal:
Bacsa András